Tudásgráfok: így rendszerezi az AI, amit tud

A Google is használja. Az Amazon is. A tudásgráfok hajtják a legokosabb AI-rendszereket. Így működnek, és ezért fontosak.

Tudásgráfok: így rendszerezi az AI, amit tud

A tudás problémája

Az AI rengeteget tud. Tényleg, rengeteget. Tényeket. Összefüggéseket. Mintázatokat. Terabájtnyi információt.

De a tudás önmagában nem elég. A szervezettség számít. Az, hogyan strukturálod a tudást, meghatározza, mit tudsz kezdeni vele. Megtalálni. Összekötni. Következtetni belőle.

A tudásgráfok ezt oldják meg. Így szervezik a legokosabb AI-rendszerek, amit tudnak. Ha megérted őket, megérted a modern AI-t is.

Mik is valójában a tudásgráfok

A tudásgráf entitások és kapcsolatok hálózata. Nem hagyományos adatbázis. Nem hierarchikus fa. Gráf. Csomópontok, amelyeket élek kötnek össze. A kapcsolatok explicit módon jelennek meg.

Felépítés:

Entitások (csomópontok): Dolgok. Személyek. Fogalmak. Bármi, ami létezik vagy leírható.

Példák: „Albert Einstein", „A relativitáselmélet", „Nobel-díj", „1921"

Kapcsolatok (élek): Hogyan kapcsolódnak az entitások. A jelentés a kapcsolatokból fakad, nem az elszigeteltségből.

Példák: „Einstein" → (kidolgozta) → „A relativitáselmélet"

„Einstein" → (elnyerte) → „Nobel-díj"

„Nobel-díj" → (éve) → „1921"

Tulajdonságok: Az entitások vagy kapcsolatok attribútumai. Kiegészítő részletek.

Példák: Einstein.birthdate = „1879-03-14"

Nobel Prize.field = „Physics"

Ennyi az egész. Entitások, kapcsolatok, tulajdonságok. Egyszerű felépítés. Hatékony ábrázolás.

Íme egy vizuális példa:

Einstein (Személy) A relativitás elmélete Nobel- díj 1921 kidolgozta elnyerte év születési dátum: 1879-03-14 terület: Fizika A tudásgráf felépítése Csomópontok = Entitások | Nyilak = Kapcsolatok | A szöveg alatt = Tulajdonságok
A "What knowledge graphs actually are" szakaszban a tét az, hogy hol szivárog az érték, vagy hol tér vissza az ellenőrzés.

Miért veri a gráf a hagyományos adatbázisokat

Hagyományos adatbázisok: táblák és sorok. Rögzített séma. Merev szerkezet. A kapcsolatok kínosak.

Tudásgráfok: rugalmasak, kapcsolatközpontúak, természetesen kezelik az összetettséget.

A kapcsolatok természetes ábrázolása:

Relációs adatbázisban a "Kik Einstein kollégái, akik szintén Nobel-díjat nyertek?" kérdés megválaszolása több JOIN-t igényel. Összetett lekérdezés. Lassú.

Tudásgráfban: kövesd a kapcsolatokat. Einstein → (kolléga) → Személy → (nyert) → Nobel-díj. Természetes bejárás. Gyors.

Rugalmas séma:

Relációs adatbázisok: a sémát előre meg kell határozni. Új entitástípus vagy kapcsolat hozzáadása séma-módosítást jelent. Migrációk. Kín.

Tudásgráfok: csomópontokat és éleket bármikor hozzáadhatsz. A séma természetesen fejlődik. Új kapcsolattípus? Csak add hozzá. Migrációra nincs szükség.

Szemantikus jelentés:

A táblák nem kódolnak jelentést. Az idegen kulcs csak egy szám. A jelentés az alkalmazáskódból származik.

A gráfélek szemantikus címkékkel rendelkeznek. "worked_with", "inspired_by", "contradicts". Maga a kapcsolat hordoz jelentést. Lekérdezhető. Érthető.

Jobb összetett lekérdezésekhez:

"Keresd meg azokat, akik együtt dolgoztak valakivel, aki Einsteinnel dolgozott" (2 ugrásos kollégakapcsolat). Gráfban triviális. SQL-ben rémálomszerű JOIN-ok.

Bármely adatbázis-adminisztrátor, aki már írt hét táblát összekötő JOIN-t egy egyszerű kapcsolati kérdés megválaszolásához, érti ezt a fájdalmat. Az SQL-t könyvelésre tervezték, nem arra, hogy "mutasd meg mindazokat, akik legfeljebb három lépésre vannak ettől a személytől". Ez a lekérdezés rekurzív rémálommá válik, ideiglenes táblákkal és kreatív káromkodással.

A gráfok a kapcsolatgazdag lekérdezésekben jeleskednek. Az adatbázisok az aggregációkban és tranzakciókban. Különböző eszközök különböző feladatokra.

Hogyan használja az AI a tudásgráfokat

A tudásgráfok számos AI-képességet hajtanak meg:

Kérdésmegválaszolás:

A felhasználó kérdezi: "Ki nyerte a fizikai Nobel-díjat 1921-ben?"

Az AI lekérdezi a tudásgráfot: Nobel-díj → (év) → 1921 → (terület) → Fizika → (nyerte) → Einstein

Válasz: "Albert Einstein"

Közvetlen keresés a kapcsolatokon keresztül. Nem kell feldolgozni minden Einsteinnel kapcsolatos dokumentumot. A gráf kódolja a választ.

Ajánlórendszerek:

„Akik X-et kedvelték, azok Y-t is kedvelték” gráfbejárássá válik. Felhasználó → (kedvelte) → Elem → (szintén kedvelték) → Más felhasználók → (kedvelték) → Más elemek

Az Amazon, a Netflix és a Spotify is tudásgráfokat használ. Termékek, felhasználók, preferenciák csomópontokként. Vásárlások, megtekintések, értékelések élekként. Az ajánlások gráflekérdezések.

Keresés javítása:

A Google Tudásgráfja működteti azokat az információs dobozokat. Ha rákeresel arra, hogy „Einstein”, látod a születési dátumot, az eredményeket és a kapcsolódó személyeket. Ez nem kikapart szöveg. Ez strukturált tudás.

A gráf lehetővé teszi a szemantikus keresést. Nem csupán kulcsszóegyezést. Entitások és kapcsolatok megértését. A „Ki Einstein felesége?” kérdésnél megérti, hogy a „feleség” kapcsolat, Einstein pedig entitás. A gráfbejárás megtalálja a választ.

Következtetés és levezetés:

A tudásgráfok lehetővé teszik a logikai következtetést. Ha A → (alosztálya) → B, és B → (alosztálya) → C, akkor A → (alosztálya) → C. Tranzitív következtetés. Új tudás automatikus levezetése a meglévőből.

Orvosi tudásgráfok: tünet → (utal) → betegség → (kezeli) → gyógyszer. Diagnosztikai következtetés gráfbejárással.

Magyarázhatóság:

Miért hozta ezt a döntést a mesterséges intelligencia? Kövesd végig a tudásgráfban. Mely tényeket használták fel? Mely kapcsolatokat? A gráfon át vezető út megmutatja a következtetést. Magyarázható mesterséges intelligencia látható tudásstruktúrán keresztül.

Ezt az európai szabályozók különösen értékelik. Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete magyarázhatóságot követel meg a magas kockázatú rendszereknél. „A modellünk azért hozta ezt a döntést, mert...” egy valószínűség-eloszlással kiegészítve nem elégíti ki a szabályozási követelményeket. „Itt van a pontos út a tudásgráfunkon keresztül, amely megmutatja, mely tények vezettek ehhez a következtetéshez” viszont igen. A gráfbejárás auditnyomokat biztosít. A GDPR 22. cikke értelmes tájékoztatást követel meg az automatizált döntéshozatal logikájáról: a tudásgráfok ezt triviálissá teszik.

Tudásgráfok építése

Tudásgráf létrehozása nem triviális:

  • Entitáskinyerés: Entitások azonosítása szövegben. Névvel ellátott entitásfelismerés (NER). „Albert Einstein” személy. „Nobel-díj” díj. „1921” évszám. Entitások kinyerése strukturálatlan adatokból.
  • Kapcsolatkinyerés: Annak azonosítása, hogyan kapcsolódnak az entitások. „Einstein elnyerte a Nobel-díjat” → Einstein → (elnyerte) → Nobel-díj. A természetes nyelvi feldolgozás határozza meg a kapcsolatokat. Nem mindig tökéletes. A kétértelműség létezik.
  • Entitásfeloldás: Ugyanaz az entitás, különböző nevek. „Einstein”, „A. Einstein”, „Albert Einstein”. Mind ugyanaz a személy. Csomópontok egyesítése. Duplikátumok eltávolítása. Az entitásfeloldás kulcsfontosságú és nehéz.
  • Tudásintegráció: Több forrás, ugyanazok az entitások. A Wikipédia egy dolgot mond. Az enciklopédia mást. Ütközések feloldása. Az igazság meghatározása. Megbízhatósági pontszámok hozzárendelése. Az integráció folyamatos.
  • Sématervezés: Milyen entitástípusok léteznek? Milyen kapcsolattípusok? Tulajdonságok? Bizonyos struktúrára szükség van. Az ontológiák ezt határozzák meg. De elég rugalmasnak kell lenniük a fejlődéshez.

Nagy tudásgráfok (több milliárd csomópont) építése komoly mérnöki munka. A Google Tudásgráfja több száz milliárd tényt tartalmaz több milliárd entitásról. Ez a méret elosztott rendszereket igényel.

Európa DBpedia projektje, amely német egyetemekről indult, megmutatja a többnyelvűség összetettségét. Ugyanaz az entitás, huszonnégy hivatalos EU-nyelv. „Albert Einstein” lesz „Albert Einstein” (németül), „Albert Einstein” (franciául, ugyanaz az írásmód, más kiejtés), „Άλμπερτ Αϊνστάιν” (görögül). Az entitásfeloldás nyelvek között nehezebb, mint azt az amerikaiak gondolják, akik csak angol nyelvű rendszereket építenek. Az európai tudásgráfok alapból kezelik ezt az összetettséget: ez nem opció, hanem működési valóság.

A „Building knowledge graphs" egy hurok: megfigyelés, döntés, cselekvés, majd újabb teszt.

Tudásgráfok lekérdezése

Speciális lekérdező nyelvek gráfokhoz:

Cypher (Neo4j):

Mintakereső szintaxis. ASCII-ábra a gráfmintákhoz.

Példa: MATCH (einstein:Person {name: "Albert Einstein"})-[:WON]->(prize:Award)

RETURN prize.name

Megkeresi az összes díjat, amelyet Einstein nyert. A minta a gráf szerkezetét írja le. A lekérdezés illeszkedik a mintára.

SPARQL (RDF-gráfok):

A szemantikus web szabványa. Hármas minták.

Példa: SELECT ?prize WHERE { :Einstein :won ?prize . ?prize :type :NobelPrize }

Hasonló elv. Más szintaxis. A szemantikus web adatait kérdezi le.

Gráfbejárás:

Programozott gráfbejárás. Kezdés egy csomópontnál. Élek követése. Eredmények gyűjtése. Rugalmasabb, mint a lekérdező nyelvek. Teljes algoritmikus irányítás.

A gráfadatbázisok optimalizálják ezeket a lekérdezéseket. Indexelés. Gyorsítótárazás. Elosztott végrehajtás. Milliárdnyi csomópont, másodpercnél gyorsabb lekérdezések. Ha jól csinálják.

Tudásgráfok a Dweve-ben

Széles körben használunk tudásgráfokat:

  • Szemantikus tudáshálózat: A tények gráfcsomópontokként tárolódnak. A kapcsolatok explicit módon jelennek meg. A konfidenciamutatók az éleken szerepelnek. Az ellentmondások feloldása gráfelemzéssel történik. Több forrás, egymásnak ellentmondó tények? A gráf szerkezete segít a feloldásban.
  • Elosztott tudásgráf (Loom): Petabájtos kapcsolatleképezés. Neo4j háttérrendszer. Elosztva a csomópontok között. Billió csomópont feldolgozására képes. Gráfbejárási optimalizálás. Intelligens előzetes betöltés. Ez nem játékszer. Ez éles üzemi infrastruktúra.
  • Keresztmodális tudásfúzió: A különböző modalitásokból (szöveg, képek, strukturált adatok) származó tudás közös gráfba integrálódik. Ugyanaz az entitás jelenik meg képben és szövegben? A csomópontok összevonása. A tudás egyesítése. Heterogén források, egységes reprezentáció.
  • Tudásgráf-motor (Nexus): Dinamikus, gráf alapú tudásreprezentáció. Az ágensek a gráfból kérdeznek le információt. Következtetés gráfbejárással. A kapcsolatok vezérlik a döntéshozatalt. A tudásgráf a memóriarendszer.

Nem csupán tárolás. Aktív következtetési alapréteg. A gráf szerkezete maga a tudásszervezés.

A tudásgráfok kihívásai

Hatékonyak, de nem tökéletesek:

  • Teljesség: A tudásgráfok soha nem teljesek. Mindig hiányoznak entitások. Hiányoznak kapcsolatok. Vannak hiányosságok. A hiányokat kecsesen kell kezelni.
  • Minőség: A kinyert tudás hibákat tartalmaz. Rossz entitások. Rossz kapcsolatok. A konfidenciascore-ok segítenek. De a zaj megmarad. A validáció folyamatos.
  • Méret: Milliárdnyi csomópont. Billiónyi él. A tárolás kezelhető. A lekérdezés nagy méretben nehéz. Elosztott rendszerek szükségesek. A komplexitás növekszik.
  • Időbeli dinamika: A tudás változik. A tények elavulnak. A kapcsolatok fejlődnek. A tudás verziózása összetett. Az időérzékeny gráfok segítenek, de növelik a komplexitást.
  • Kétértelműség: A „Mercury” bolygó vagy elem? A kontextus feloldja a kétértelműséget. De a gráfokból gyakran hiányzik a kontextus. Az entitásfeloldás soha nem tökéletes.
  • A következtetés korlátai: A gráfszerkezet lehetővé tesz bizonyos következtetéseket. De a logika korlátozott. A valószínűségi következtetés nehéz. Az oksági következtetés még nehezebb. A gráfok reprezentálnak, nem következtetnek mélyen.
  • Adatszuverenitás: Az európai szervezetek egyedi kihívásokkal néznek szembe. A GDPR bizonyos adatátvitelt tilt az EU-n kívülre. A személyes adatokat tartalmazó csomópontokkal rendelkező tudásgráfoknak tiszteletben kell tartaniuk a joghatósági határokat. Nem lehet csak úgy replikálni a globális felhőbe. Helyszíni vagy EU-kizárólagos üzemeltetés szükséges. Az amerikai vállalatok, amelyek központosított tudásgráfokat építenek, drága módon, szabályozási bírságok révén tanulják meg ezt.

A kihívások ellenére a tudásgráfok továbbra is a legjobb struktúrát jelentik a szervezett tudás számára nagy méretben.

A „Challenges with knowledge graphs” akkor válik kézzelfoghatóvá, amikor a vezérlőrétegek láthatóvá válnak.

A tudásgráfok jövője

Hová tart ez?

  • Automatikus felépítés: Jobb entitás- és kapcsolatkinyerés. Pontosabb. Nagyobb lefedettség. Kevesebb emberi beavatkozás. Az AI nyers adatokból építi fel saját tudásgráfjait.
  • Dinamikus frissítés: Valós idejű tudásgráf-frissítések. Történnek a hírek. Frissül a gráf. Folyamatos tudásfrissítés. Mindig naprakész.
  • Valószínűségi gráfok: Élek valószínűségekkel. Bizonytalan kapcsolatok. Konfidencia terjedése. Bayes-i következtetés a gráfszerkezeten.
  • Időbeli gráfok: Időtudatos tudás. „Akkor igaz volt. Most már nem az.” Történeti következtetés. Jövőbeli előrejelzés. A gráf fejlődésének nyomon követése.
  • Multimodális gráfok: A csomópontok képek, hanganyagok, videók, szövegek. A kapcsolatok átívelnek a modalitásokon. Egységes tudás a forrásformátumtól függetlenül.
  • Szövetségi gráfok: Több szervezet, külön gráfok. Lekérdezés szervezeti határokon át. A magánélet tiszteletben tartása. Elosztott tudás centralizáció nélkül. Európa Gaia-X kezdeményezése példázza ezt a megközelítést: szövetségi adatinfrastruktúra, ahol a szervezetek megőrzik szuverenitásukat tudásuk felett, miközben lehetővé teszik a határokon átnyúló lekérdezéseket. Az amerikai technológiai óriások az általuk irányított központosított gráfokat részesítik előnyben. Az európaiak a függetlenséget megőrző szövetségi gráfokat részesítik előnyben. Különböző filozófiák a tudás tulajdonlásáról.

A tudásgráfok az AI-megértés infrastruktúrái. Minél jobb a gráf, annál okosabb az AI.

The space around "The future of knowledge graphs" shrinks when rules, search, and proof meet.

What you need to remember

  • 1. A gráfok entitások és kapcsolatok. Csomópontok és élek. A struktúra hordozza a jelentést. A kapcsolatok elsőrangúak.
  • 2. Jobbak az adatbázisoknál kapcsolatokra. Természetes bejárás. Rugalmas séma. Szemantikus élek. Kiválóak összekapcsolt adatokhoz.
  • 3. Számos AI-képességet hajtanak meg. Kérdésmegválaszolás, ajánlások, keresés, érvelés, magyarázhatóság. A gráfok mindezt lehetővé teszik.
  • 4. Az építés entitáskinyerést, feloldást és integrációt igényel. Nem automatikus. Mérnöki kihívás. De megéri.
  • 5. Speciális lekérdezőnyelvek a gráfokhoz. Cypher, SPARQL, programozott bejárás. Mintakeresés, nem SQL.
  • 6. Kihívások léteznek. Teljesség, minőség, méret, időbeli dinamika, kétértelműség. Kompromisszumok, nem tökéletesség.
  • 7. A jövő automatikus, dinamikus, valószínűségi. Jobb felépítés. Valós idejű frissítések. Bizonytalanságkezelés. A fejlődés folytatódik.

A lényeg

A tudásgráfok azt mutatják meg, hogyan szervezi az AI, amit tud. Nem lapos fájlok. Nem relációs táblák. Gráfstruktúra, amely tükrözi, hogyan kapcsolódik valójában a tudás.

Az előnyök egyértelműek: természetes kapcsolatábrázolás, rugalmas séma, szemantikus jelentés, hatékony lekérdezések. A tudás mint összekapcsolt hálózat, nem elszigetelt tények.

Valódi AI-rendszerek használják őket. A Google Knowledge Graphja. Az Amazon termékgráfja. A Facebook közösségi gráfja. A Netflix ajánlógráfja. Nem tudományos érdekességek. Éles környezetben működő infrastruktúra.

Az építésük nehéz. Entitáskinyerés. Kapcsolatok azonosítása. Duplikátumok kiszűrése. Integráció. Minőségellenőrzés. Méretbeli kihívások. De az érték igazolja a ráfordított munkát.

Az AI jövője a jobb tudásszervezéstől függ. Nem csak több adattól. Jobban strukturált adatoktól. A tudásgráfok ezt a struktúrát biztosítják. A gráf maga a tudás.

A tudásgráfok megértése azt jelenti, hogy megértjük, hogyan gondolkodik az AI. Nem neurális aktivációk. Strukturált tudás. Explicit kapcsolatok. Érvelés kapcsolatokon keresztül. Ez az intelligens információszervezés.

Tudásgráf-infrastruktúrát szeretne? Fedezze fel a Dweve szemantikus tudáshálózatát. Billió csomópontos feldolgozás. Elosztott gráftárolás. Multi-modális tudásfúzió. Megbízhatósági pontszámmal ellátott kapcsolatok. Az a fajta tudásgráf, amely valódi AI-alkalmazások méretére skálázható.